2009 őszén ismertem meg B-t. Egy weboldal mutatott be neki. Akkor még nem sejtettem,...

Hmmm, akkor egy kicsit kevésbé Tanúsan. Két évvel ezelőtt társkerestem. Több oldalon is regisztráltam, mindenhova feltéve azt a jól megkomponált bemutatkozást, amelyből a legőszintébben kideül, hogy érzékeny vagyok (de nem túlzottan), ugyanakkor határozott (de nem túzlottan), és még intelligens is (...). Arra az esetre, ha meg a megfelelően távolról készült fotó nem adná el az árut, elhelyeztem a szövegemben egy-két irodalmi jellegű utalást. Aztán olvastam a kínálatot, és egyre lejjebb lombozódtam: az egyik túlérzékeny volt, a másik rámenős, a harmadik meg buta. Igen, ezek voltak a többi oldalak lányai. Nem, nem viccelek, tényleg, a többi oldalt olvasva azon gondolkodtam, hogy apácának megyek, amihez a valláson, a teológiai műveltségen és a megfelelő nemen kívül minden adottságom meglenne. Végre eldöntöttem, hogy a JMPoint-ra is regisztrálok.

Szerencsére, a JMPoint egy nyitott oldal: nem szűken a vallásos zsidóság társkeresője, itt volt a helyem.

Elsőre nyilvánvaló volt --tényleg!--, hogy itt bizony vannak nagyon érdekes lányok. És nem is kellett sokat keresni tovább. Egymásra klikkeltünk.

Az első randevúra egyikünk biciklivel, a másikunk csipkés harisnyában érkezett. Beleettem a tányérjába, és nem bánta. A kedvező jelek meg azóta csak szaporodnak: összeköltöztünk, majd igent mondott a lánykérésre, majd a házasságkötő teremben is. Sőt, mi is követjük a kedvező jelek példáját: néhány hete megszülettett lányunk, Hanna. Ennél nagyobb sikertörténetet, azt gondolom, nem lehet írni egy társkereső oldalról. Nagyon köszönjük, JMPoint!

[ Vissza ]