Legutóbbi Izraeli unokázásunkkor történt,hogy mivel kétfelé laknak a gyerekek,utaznunk kellett majd minden nap.

A haifai Táháná Merkázitban(Központi Autóbusz pályaudvar)történt,hogy még volt időnk a vonat indulásáig enni valamit.Mivel izraelben voltunk,természetesen pitát falafelllel és jó sok zödséggel(Paradicsom,uborka,paprika,szószok, savanyuság..).Ott ugyanis az a szokás,hogy a jól megtömött pitából kieszi az ember a zödség egy részét,azután ujratöltheti.És általában 3- szori ujratöltés után sikerül elfogysztani az adagot.Ez pedig pont elég ebédre. Odamentünk az egyik üzlethez és kivártuk az előttünk lévő vendég kiszolgálását,majd kértük a pitát.Miközben villámgyorsan készitette a frissensütött falafel golyókat,pár szót beszélgettünk.A hangokra kidugta a fejét a belső helységben lévő tulaj is,és szerintem kicsit gunyosan mondott valamit a falafeles dolgozójának.Én egyből láttam,hogy ez egy orosz, és elővéve minden tudásom,kicsit csipkelődve mondtam neki.Mámuska,bábuska....Erre ő előbb elgondolkozott,majd dühös lett rám,mert megértette,hogy nem hagytam magam,hogy ő rajtam röhögjön a vicceivel.

De mit tehetett? Én voltam a vendég.és igy szépen visszament az irodájába.Mi meg összenevettünk a falafeles dolgozóval, és közben el is készült az ebédünk.



Mert Izraelben a főnök és a dolgozók általában nincsenek nagyon megelégedve egymással,és szivesen veszik,ha egy kivülálló odamondd a főnöknek.

[ Vissza ]