Prágai zsidó emlékek

Régi Zsidó Temető (Starý ®idovský Hřbitov)

Široká 3, Praha 1, Staré Město, Metro: Staromestská; Villamos: 17, 18

A XV. század elejétől a prágai zsidók arra kényszerültek, hogy halottaikat a városon belül temessék el, ekkor keletkezett a Régi Zsidó Temető, amely az Európában található zsidó temetkezési helyek közül a második legrégebbi.
Körülbelül 12.000 sírkő található itt a legöregebb 1439-ből való, de mivel a helyszűke arra kényszerültek, hogy több rétegben temetkezzenek, körülbelül 100.000 személy nyugszik itt.
Mindenekelőtt a leghíresebb síremlék Jehudi Löw ben Bezalelé (1523-1609) akit a világ Löw rabbiként ismer. Csodás képességeit először akkor bizonyította, amikor a császár már nem első alkalommal le akarta bontatni a zsidónegyedet, lakóit pedig száműzetésbe küldeni: a Károly hídon a kocsija elé állt, mire a körülötte álló emberek elkezdték sárral és mindenféle más mocsokkal dobálni – ő azonban virággá változtatta azokat.

A császárt a csodálatos tett kábulatba ejtette, ezért a bontás helyett inkább meghívta magához Löw rabbit, hogy tegyen valami csodát, mondjuk idézze meg a zsidó ősatyák szellemét. Rendben, mondta a rabbi, azonban ne nevessetek közben! Természetesen nem bírták ki, ezért a palota plafonja leszakadt, és ha nem állítja meg Löw, akkor agyonnyom mindenkit. Így csak a terem vált használhatatlanná, mert túl alacsonyra került a mennyezet.

Löw rabbi nevéhez mégiscsak a Gólem története kapcsolódik leginkább. A legenda szerint agyagból embert formált, a szájába helyezett varázserejű papírral életre keltette, és otthonában dolgoztatta, csak szombatonként pihenhetett meg. Egy péntek este elfelejtette kivenni a papírt az agyagember szájából, és már majdnem kihirdette a szombatot az imaházban, amikor arról értesült: a Gólem megvadult, tör-zúz, még a végén megöl valakit.

Löw egy pillanatig habozott, hisz már elvileg szombat volt, amikor még a Gólemet sem szabad leállítani, aztán mégis úgy döntött, hogy még nem mondta végig a zsoltárt, tehát nincs még szombat. Hazarohant, ahol a Gólem épp a baromfiudvar felszámolására készült, kirántotta a szájából a varázsigét, mire az óriás holtan esett össze. A szombat elmúlt, azonban a Gólemet többet már nem élesztette fel, hanem tetemét a Régiúj zsinagóga padlásán helyezte el, máig is ott van, ha a turisták még szét nem hordták.

Pinkasz zsinagóga (Pinkasova Synagóga)
Široká 3, Praha 1, Staré Město, Metro: Staromestská; Villamos: 17, 18

A legenda szerint nevét egy Pinkasz nevű rabbiról kapta, mivel az ő birtokában volt a zsinagóga területe a 14. században. Pinkasz rabbi ablakán egyik nap egy döglött majmot dobtak be, amely egy aranyműves tulajdonában volt. Ahogy az a főemlősöknél gyakran előfordul különböző dolgokat nyelnek le. Ennek a majomnak a gyomrában nagy mennyiségű aranyérmét találtak. Ennek árából kezdődött el a zsinagóga építése. Áron Horowitz 1519 és 1535 között családi imahellyé építtette át, amelyhez a XVII. században női karzatot toldottak. A többször átalakított épület végül reneszánsz köntöst kapott.

Itt találjuk a világ egyik legdöbbenetesebb sírfeliratát: az imahely falaira 77.297 nevet véstek. Azokét a prágai és csehországi zsidókét, akik a náci üldözés alatt veszítették el az életüket. Az áldozatok pontos adatait kartotékok őrzik.

Klausz zsinagóga (Klausová Synagóga)
U Starého hřbitova 3, Praha 1, Staré Město, Metro: Staromestská

A régi zsidó temető bejáratánál található legnagyobb barokk stílusú zsinagógát az 17. században építették, az ún. cellák helyett. Azt a három lakóházat nevezték így, amelyekben a hívek imádkoztak, tanultak és rituális fürdőjüket végezték. Régen itt működött a zsidó temetkezési hivatal.
Az imaházban kiállítást rendeztek be a zsidó történelemről, szokásokról és hagyományokról. Ritka héber nyomatok is kiállításra kerültek.

Régi-új zsinagóga (Staronová Synagóga)
Červená 2, Praha 1, Staré Město, Metro: Staromestská; Villamos: 17, 18

Európa legrégebbi, épen fennmaradt zsinagógája. 1275-ben építették kora gótikus stílusban. Eleinte Új zsinagógának nevezték. Különösen szép a bejárati kapu ornamentikája, és a kéthajós belső tér kőfaragványai is figyelmet érdemelnek. A legenda szerint a jeruzsálemi templom pusztulása után az angyal Salamon templomának darabjait hozta erre a helyre.
Jelenlegi nevét akkor kapta, amikor egy mára már lebontott új imahely épült a szomszédságában. A zsinagógában őrzik a zsidó község történelmi zászlaját, amely a zsidók jogait jelképezi. A hatalmas lobogót II. Ferdinánd adományozta a közösségnek, mert tagjai bátran küzdöttek amikor 1648-ban a svédek a várost megostromolták. Ezeket a jogokat IV. Károly, III. Ferdinánd és VI. Károly is megújította. A legenda szerint a Régi-új zsinagóga padlásán őrzik a Gólem összetört darabjait.

Zsidó tanácsháza (®idovská Radnice)
Miselova 18, Praha 1, Staré Město, Metro: Staromestská; Villamos: 17, 18

A késő barokk épület 1763-ból való, akkor építették át a XVI. században épült eredeti városházát. Az oromzaton látható órán héber számok láthatók, s a mutatók az óramutatóval ellentétes irányban mozognak. Ebben a sarokházban, amely Izrael államon kívül az egyetlen zsidó tanácsháza, ma a Csehországi Zsidó Hitközségek Szövetsége működik.

Maisel zsinagóga (Maiselová Synagóga)
Miselova 18, Praha 1, Staré Město, Metro: Staromestská; Villamos: 17, 18

Prága egykor legnagyobb zsinagógáját Mordecháj Maisel építette 1590-ben, de ezt az 1689-es tűzvész után 1893-1905 között neogótikus stílusban átépítették. Ekkor orgonát is kapott. A német megszállás idején raktár lett: ide hordták a zsidók bútorait, szakrális és személyes tárgyait. Több csehországi zsinagóga ezüstkincseit őrzik itt. A sors iróniája, hogy a nácik által elkobzott tárgyak képezik a múzeumok alapjait. Ma az imahelyen a csehországi zsidóság történetéről szóló kiállítás első részét tekinthetjük meg.
A Maisel Zsinagóga legendája:

Egy napon Izsák rabbi a prágai zsidóság vezetőjének útja egy sötét kerek erdőn keresztül vezetett, mikor egyszer csak a fák lombjai között sárga fényre lett figyelmes. Elindult a fény irányába, néhány lépést téve egy nagy halom arany pénzt terült el a lába előtt. A rabbi két törpét pillantott meg, akik zacskókba rakosgatták az aranyérméket.
Izsák rabbi megkérdezte tőlük:
-„Mondjátok, kié ez a halom pénz?”
- „Nem a tiéd!” válaszolta az egyik mérgesen, majd azon nyomban eltűnt egy nagy halom pénzzel.
A másik törpe a maradék pénzt szedegette, mikor a rabbi tőle is megkérdezte. A törpe azt felelte, hogy a pénz a prágai zsidónegyedből való, de nem volt hajlandó elárulni annak a tulajdonos kilétét.
- „Mondd, mikor kapja vissza pénzét a tulajdonosa?”
- „Akkor, amikor a lányod megházasodik” – válaszolta a törpe.
Ezután a rabbi kérte, hogy adjon neki egy kis pénzt. „Csak akkor ha cserélhetsz velem” mondta a törpe. A rabbi három pénzérmét cserélt el vele.
Miután hazaért, sokáig gondolkozott azon, hogy kié lehetett a pénz amelyet a törpéknél látott. Aztán egy nagyszerű ötlete támadt. Egyik érmét rongyba csavarta és az utcára dobta, aztán az ablakon kinézve várta, hogy mi történik. Éjszaka jött egy kisfiú, felkapta a rongyot és elszaladt. Másnap a rabbi újra megpróbálta. Ismét csak egy kisfiú ment arra, felkapta a rongyot és elszaladt. Harmadnap ugyanaz történt. Izsák rabbi tudni szerette volna, hogy ki lehetett az a kisfiú így kihirdette hogy elveszített három aranyérmét jelentkezzen aki megtalálta. Nem sokkal ezután egy szegény kisfiú jelentkezett nála és visszaadta neki az érméket. A kisfiút Maisel Mordechainak hívták. A rabbi biztos volt abban, hogy a törpéknél lévő pénz a kisfiút illeti. Gondját viselte és mikor a fiú a huszonkettedik életévét betöltötte a rabbi lányát feleségül vette.
Az esküvő után a rabbi többször is elvitte a fiatal férjet az erdőbe, hogy a manóktól megkapja a pénzt, azonban sem manókat, sem pénzt nem találtak. Izsák rabbi feldühödött – ami érthető, hisz hozzáadta a lányát egy nincstelen inashoz.
Nem sokkal ezután Mordecháj és felesége elköltöztek a rabbi házából Egy vaskereskedést nyitottak. Mordechaj becsületes és szorgalmas volt, így egyre gazdagabbak lettek. Egy napon egy szegény parasztember érkezett az üzletbe.
Egy sarlót szeretett volna vásárolni, de pénze nem volt rá. Azt mondta, hogy később fizetné ki, addig biztosítékul egy vasládát adna. Senki sem tudta, hogy mi van benne. A farmer azt ígérte, hogy az aratás után visszatér és adóságát rendezi, de soha többé nem jelentkezett. Egy év múltán Mordecháj kinyitotta a ládát. Tele volt aranypénzzel. Mordecháj nem költött egy centet sem belőle, próbálta megtalálni a farmert. Egy napon Mordecháj felesége elmondta apjának a vasláda történetét. Izsák rabbi rögvest felkereste Mordehájt és elmesélte a törpékkel való találkozásának történetét. Mordechájnak nem vette el az eszét a sok pénz. A pénzt egy új zsinagóga építésére fordította, amelynek később Maisel Zsinagóga lett a neve.

Spanyol zsinagóga (Španelská Synagóga)
Vězeňská 18, Praha 1, Staré Město, Metro: Staromestská; Villamos: 17, 18

Helyén már a 12. században is állt egy imahely. A „spanyol” elnevezést a 16. század elején kapta, amikor a spanyol katolikus inkvizíció üldözöttjei Csehországba menekültek.
Ezek az ún. szefárd zsidókhoz tartoztak, s rituáléjuk némileg különbözött az askenázi zsidókétól. A menekült csoport azonban néhány év után továbbállt Hollandiába. Belső díszítése hasonlít a spanyolországi Alhambra enteriőrjéhez. A templom orgonistája s karnagya Frantizek J. Škroup, a cseh nemzeti himnusz szerzője volt.
A csehországi zsidóság történetéről szóló kiállítás (második rész) mellett, a szertartásokhoz használt ezüst kegytárgyakat is megtekinthetjük.

Jubileumi zsinagóga (Jubilejní Synagóga)
Jeruzalémská 1310/7, Praha 1, Nové Město

A Jubileumi zsinagóga a XX. század elején Wilhelm Stiassny tervei alapján mór stílusban épült, az Újvárosban. Elnevezése onnan ered, hogy 1908-ban, Ferenc József uralkodásának 60. évfordulója alkalmából avatták fel. A Jeruzalemská utcai Jeruzsálei vagy Jubileum zsinagóga homlokzata meglehetősen plasztikus. A keleties stílus csak a részletekben, a patkó alakú boltívekben és a színes homlokzati lemezeken mutatkozik meg.

Írta: ForrestDumb [1920]
Fotók: ForrestDumb [1920] & Birot [6238]