Sok tehetséges ember pályafutását törte ketté az a bizonyos 1933-as év. Egy olyan kiváló baritonista életútját vázolom fel, aki ebben az évben, Németországban, a müncheni Operaházban énekelt, és ki tudja ma már megmondani, milyen magaslatokig jutott volna el, ha a történelem nem szól közbe.

Vác szülötte Lendva /y/ i Andor (19O1-1964) kiváló operaénekes, baritonista, érdemes művész, a Zeneakadémia tanára volt.

Apja Leopold Sándor, aki néhány évig a Népszínház művésze volt, házassága miatt otthagyta a színházat és Vácott tánciskolát nyitott. Ellenezte, hogy fia a színészi pályát válassza. Ezért, az akkor 16 éves Leopold Andor megszökött otthonról és beállt a Miklóssy –féle színtársulathoz. Elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját, majd a Zeneakadémiát. Szegeden debütált, később Budapesten lépett fel.
Bécsben Wolff professzornál tanul, és a Volksoperben játszik, egészen annak bezárásáig.
Ezután kabarékban, és az un. Reiss-Barban szerepel, a Staatoperben vendégként Scarpiát énekeli, ezt követően Telplitzschönauba szerződik. Fellép Brünnben, Grazban, Prágában, Pilsenben, Linzben.
1929-től a Luzerni Operaház tagja. A Bűvös vadász Gáspárjaként lép fel először. Rigoletto, Faust (Mefisztó), A sevillai borbély, Tosca (Scarpia) , Carmen (Escamillo) című operákban aratott nagy sikert.
Svájcból Németországba, Münchenbe megy. Fritz Feinhalsnál, a világhírű énekesnél tanul, aki később asszisztensévé fogadja. 1930-31-es évadtól az ottani Operaház tagja, Hans Knappertsbusch és Richard Strauss vezényletével szerepel több alkalommal. Itt énekelte először a „Rajna kincse” című Wagner operában Alberich szerepét.

1933. január 30-án Hindenburg elnök Adolf Hitlert nevezte ki Németország kancellárjának.

Lendvay Andort bár ötéves szerződés kötötte a müncheni Operaházhoz, 1933-ban, származása miatt, megváltak tőle.
75 évvel ezelőtt egy ígéretesnek induló pályafutás megszakadt.
Hazatér Budapestre. A „Magyar Szivárvány” társulatával dalénekesként Olaszországban turnézik Később, 1934-ben Radnai Miklós a budapesti Operaház igazgatója szerződteti.
Ekkor már Lendvay Andor néven lép színpadra, a Parasztbecsület Alfiójaként. Radnai kiváló
Wagner-ciklust állított össze. Szerepel a Rajna kincsében, mint Alberich, a Pasifalban Klingsor, Verdi Álarcosbáljában René, Mozart Figaró házasságában Almaviva.
Az Operaháznak 1939-ig, majd 1945-től 1961-ig tagja.
(A közbeeső időben csak az OMIKE operatársulatának művészeként szerepelhetett.)
Többször énekelt a Szegedi Szabadtéri Játékokon, az Állatkertben rendezett hangversenyeken.
Egyik legjobb magyar karakter-baritonként tartották számon.
1949-től haláláig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola énektanára volt.
1961-ben Érdemes művész kitűntetésben részesült.
Hatvanharmadik életévének betöltése előtt hét nappal halt meg, 1964. május 13-án.
A Muzsika című havi lap 1964. júniusi számában Somogyi Vilmos megemlékezésében a következőket írta:
„Lendvay kitűnő színészi képességei lehetővé tették, hogy a legkülönbözőbb epizód- és karakterszerepeket is vállalhassa. Az Operaház sokoldalú és hasznos tagja volt. A Háry János 1962-es felújításán is szerepelt, bár már az előző évben a nyugdíjasok sorába lépett. Tavaly nyáron lelkesen és jókedvűen vett részt a szegedi játékok Háry János előadásain A Zeneakadémiának mindvégig aktív tanára maradt és számos kitűnő tanítványt nevelt.”


Fia, Lendvay György (1937-1989) az Operaház karmestere volt. Sajnos betegsége miatt a hetvenes évek közepétől már nem vezényelhetett, és a korrepetitori munkát is csak 1981-ig tudta ellátni.

Székelyhidi Ferenc